Itt ugyi a Nymburki sörgyár kiválóságát csapolják a világos 10, 12, és a barna verziókat. Sajnos, h nem volt nyitva még f4-kor az rossz előjel volt, amit utólag belemagyarázhatunk, de ha egyszer valóban nem volt tökéletes, h finomak legyünk.
Itt most nem a pincér próbált lehúzni -mint ugyanitt 2-3 éve, igaz akkor belátta a hibáját, de a pincér, pontosabban a pincérnőhöz volt köthető ismét. Eleve elkövettük azt a hibát, h 10 fős asztalhoz ültünk 12-13-an, és így a kényelmetlen érzés beindult, amit a jó sör -na jó nekem ízlett, de most sokaknak nem- próbált ellensúlyozni. Ugyanakkor a pincérnő, finoman szólva bunkó volt, erősebb szavakkal: fennhéjazó, hiperbunkó, őstulok.
Bizonyos dolgai még akár lehetnek a laza a kategória is, de...
Szóval egyikünk, amikor odajött, kért tőle sört, persze lehet, h csak -erre utólag nem pontosan emlékszünk- egy rámutatással a másik korsójára, meg egy magyar, ilyet kérnék szó kombinációval. A csaj ékes angol nyelven küldte el a picsába, miszerint is normális nyelvet használjon, ne holmi magyart, csehül beszéljen, esetleg angolul. Hm. A kettes lépése pedig a fényképező egyik csapattagunknak a középső ujja felmutatása volt, majd hangos lecseszése, miszerint nem kért engedélyt a fotóhoz, és különben is. /Jelzem vaku nélkül fotózott, tehát nem a vaku szembe villanása okozta felháborodását./ Szóval nagy mínusz a helynek.